Kívánságlista

L505, fekete

Mert beleszerettem, és szükségem van egy fekete blúzra. Erre a fekete blúzra.

L188, piros

Azt hiszem, a minták miatt, bár nem vagyok biztos benne, hogy jól állna=/

L341, fekete-vörös

Habár kockás, mégis beleszerettem, annyira kis bájos! Bár itt is félek, hogy nem állna jól =/

Ezek mellett szerepel még a listán

• egy pár bordó lolicipő, netán egy pár barna is=D
• fekete alsószoknya és bugyogó, mert nem szeretem, hogy a fekete OP-m alatt fehérben vagyok=/
• Fekete paróka, bár erősen elgondolkodtam, hogy feketére fessem a hajam, csak félek, hogy megterhelő lenne, és nagyon hullana=/ 

Úgy tervezem, hogy ha sikerül egy elfogadható érettségit összehoznom, akkor sort kerítek egy rendelésre, amiben a blúzt bizonyosan akarom, a két JSK közül még nem tudtam dönteni, meg netán egy bordó cipő.

Mindaddig igyekszem kikerülni a gödörből, mert jelenleg szinte semmi nincs rendben, sehol. S már nem csak a lolita-identitásom küszköd zavarral, hanem rámtört egy enyhe énkeresési vágy is. De pozitívan állok a dolgokhoz=)

És megpróbálok majd valami kreatív aprósággal jönni legközelebb=)

DIY - Vállfa

Lépésről lépésre

Első pillanattól fogva szerelmes voltam az ilyen párnázottabb jellegű vállfákba, nézelődtem is erre-arra, mennyiért lehetne őket beszerezni, de valahogy mindig sokalltam az árát érte (pedig nagyjából egy ezres környékére jött volna ki darabja).

Ekkor jött egy arrogánsabb pillanatomban, hogy "Na majd én csinálok magamnak sokkal különbet!", s így született meg 5 darab ilyen vállfa. Ezután arra gondoltam, hátha más is szívesen csinálna magának ilyet, ezzel is kicsit kraftolva, így hát megosztom, hogy készült=)

Amire szükséged lesz:

• Vállfa 
• Vatelin - 2* (vállfahossz + 1-2 cm * vállfa kerülete + 1-2 cm)
• Bevonóanyag  - én ráhagytam széltében/hosszában is olyan 3-4 centit
• Tű, cérna (utolsó lépésnél én varrógépet használtam)
• Egyéb, díszítésre alkalmas dolgok igény szerint

Az elkészítés menete

1. Kiszabjuk a szükséges anyagokat, előkészítjük az eszközöket (pl tűbefűzés).
2. Az első vatelin-téglalap közepére tesszük a vállfát, felhajtjuk a vatelint, majd kb félcentis öltésekkel ráférceljük szorosan a vállfára. Vigyázzunk, a vatelint ha a cérna túlságosan feszül, eltépheti!
3. A második vatelin-téglalapot középen kilyukasztjuk (vagy ha az akasztó nem középen van, akkor annak tájolása szerint) s a lyukba húzva az akasztót fentről borítjuk be vatelinnel a vállfát, s alul újfent összeférceljük.
4. (Akik biztosabbra akarnak menni és kevesebbet szöszölni a végén, azok most oldalt is elvarrják a vatelint, hogy ne tudjon a borítás felgyűrődni.)
5. A bevonóanyag hátoldalán bejelöljük, mekkora darab kell belőle a bevonáshoz, majd a két rövidebb oldalon és a tetején egyik oldalról az akasztóig összevarrjuk (én ezt varrógéppel tettem meg, mert úgy két perc se volt.)
6. Utána szépen kifordítjuk a borítást és "felöltöztetjük" a vállfát (itt jelenthet előnyt, ha az ember oldalt is összevarrta a vatelint), majd pedig a nyitott részen aláhajtogatjuk a plusz anyagot, s finom, apró öltésekkel bevarrjuk.
7. Igény esetén díszítjük a vállfát, s gyönyörködünk a mesterművünkben. (Máig nem tudok betelni azzal az öt vállfával, amiket egy-egy ruhadarabomhoz csináltam - loliruháknak, természetesen)

Remélem, azok, akik gondolkodtak ilyesmiben, kaptak néhány támpontot a feljebbiekből =)

Jó alkotást mindenkinek!

csak képek.

Egy gyönyörű, koponyás bross conról~

Handmade nyaklánc handmade virággal

Handmade medál még első jótékonysági aukciós kalapkával

DIY - Bugyogó

Handmade by Kishi

Így, lassan több, mint fél év kihagyás után úgy éreztem, ha már jelentkezem, valami olyasmiről kéne írnom, ami esetleg mások hasznára válhat - így esett a választásom a bugyogókészítésre.

A bugyogó minden loli számára elengedhetetlen, ám külföldről berendelni nem épp a legolcsóbb (~5ezer?), így az első bugyogómat még itthon varrattam, majd mikor csúnya háztartási baleset áldozatává vált, gondoltam arra, hogy akár megpróbálhatnék magamnak varrni egyet. Így kezdtem el kutatgatni, s készítettem el végül a képen is látható bugyogót, s az alábbiakban röviden összefoglalom, hogy készíthetünk magunk is egyet.

Kézzel rajzolt szabásminta~

Mire van szükség ehhez?

 - anyag, amiből a bugyogó készül

     (kb. csípőkerület+~80cm * bugyogó tervezett hossza+~5 cm)

 - gumi, a derekába és a szárakba (utóbbinál szalaggal is helyettesíthetjük)

     (derékba: derékkerület-10cm, szárba: attól függően, meddig ér, adott hossznál lábkörkerület-5cm)

 - tű, cérna, varrógép, attól függően, ki mivel szeret varrni, biztosítótű a befűzéshez

 - csipke, szalagok a díszítéshez ízlés szerint

Jelölések

 - E: elülső oldal, Ü: ülepi oldal

 - D: derék, CS: csípő, T: Térd

 - 1: egyik panel, 2: másik panel

Elkészítés menete

1. Anyag kiszabása: 2 db hiányos téglalap
   Arra kell ügyelni, hogy a kivágások által érintett hosszabb oldal (E1D-Ü1D) a csípőkörkerület felénél legalább 5 centivel legyen hosszabb, hogy fel lehessen húzni. (Erre jön rá az általam varrásra hagyott 1-1 cm). A szürkével jelölt kivágások lehetnek kevésbé szélesek is, s a kettő közötti szélességeltérés határozza meg, mennyire lesz látható elkészülés után az ülepi rész.
2. Megfelelő részek összevarrása
   Mivel nekem segített, először minden oldalt beszegtem. Utána a szárak széleit kell összevarrni (E1CS-E1T oldalt Ü1CS-Ü1T oldallal) mindkét panelen. Ezt követően E1D-E1CS részt összevarrjuk a másik panel E2D-E2CS részével (ezzel létrejön az elülső varrás) majd pedig Ü1D-Ü1CS részt összevarrjuk a másik panel Ü2D-Ü2CS részével (ezzel létrejön a hátulsó varrás).
3. Gumírozás előkészítése és gumírozás
   Az előző lépés után egy hatalmas nadrágocskát kaptunk. Ennek a derékrészét és a szár alsó részét visszahajtjuk annyira, hogy a választott gumi majd elférjen benne (~1cm), majd levarrjuk, hagyva egy olyan 2-3 centis rést. Amennyiben csipkét szeretnénk az aljára varrni, akkor azt most érdemes felvarrni, a visszahajtás aljára, apró öltésekkel. Ha ezzel elkészültünk, a biztosítótű segítségével befűzzük a gumit, végigvezetjük. Én összevarrtam a gumik végeit, majd így varrtam el a maradék lyukat.

Remélem, lesz majd, aki hasznosnak fogja találni ezt a kis leírást. Ami az elkészítési időt illeti, varrógéppel úgy 2 órára saccolnám az időt max. Mivel én kézzel varrtam, nekem 3 délutánt vett igénybe nagyjából. Az anyagköltsége nekem olyan 1800 forint körülre jött ki.

Wishlist

1. L378-as fekete ruha, Bodyline, 53$

Tipikus meglátni és megszeretni. Eldöntöttem, hogy szükségem van egy fekete ruhára, s ő lett az. Mondjuk, a másik erősen esélyes darab is nagyon tetszik, de eldöntöttem, a ruha lesz. Reméljük, jól áll majd (az eladásokkal őrá gyűjtök=))

2. Fekete lolicipő, Bodyline,  40$

Gondolkodtam még a kétmasnison is, de ez az enyhe ráncolás teljesen elrabolta a szívemet. Fekete, mivel a fekete ruhához fekete cipő dukálna=) Meg a két szürkéhez, illetve ha lesz fekete blúzom, akkor a bordó rózsáshoz is=D

3. Fekete paróka, ponytail-es, göndörkés

Nagyon, nagyon szeretnék egy fekete parókát. Az alapja lehetne rövid, egyenes frufruval, s két hosszabb, váll alattig érő ponytail. A fekete ruhával is, meg a szürkékkel is nagyon jól mutatna=D (Megegyeztem magammal, ha javítok év végén az átlagomon, lehet róla szó.)

4. Egy fekete blúz (ez pl feketében), lecsatolhatós ujjú

Az igazi szerelmem ez az 55$-os F+F blúz feketében lenne, mert az ujjai csodaszépek *-* De akár ez a BL blúz se lenne rossz választás, mivel úgyis JSK alatt hordanám... bár az F+F-es eddig a non plus ultra. Lehet, el kell kezdenem arra is gyűjteni...

Jelenleg ezek lennének a kívánságaim. Írhatnám még, hogy off-white/burgundi/barna/fekete pamut OTK, vagy hogy barna és bordó patácskák, de előbbieket folyton keresem, utóbbiak meg nem létszükségletek...Esetleg még új bugyogó, de ha lesz időm és kedvem (meg anyagom) akkor azt úgyis varrok magamnak szépet=D

Amit viszont a leginkább kívánok, az az, hogy mihamarább mindent el tudjak adni az előző postomból, hogy megvehessem a fentebbi szépségeket=D

SALES POST

Bodylie L003 JSK, M

Mintája közelről

Bodyline JSK, L003-as modell, *lefoglalva*

színe: törtfehér alapon barna és bordó virágokkal (a Bodyline oldalán már nem kapható ez a szín)

mérete: M, azaz mellben 92cm-ig, derékben 74cm-ig. (de még 5-6cm-t biztosra mondhatom, hogy nyúlik)

ÁR: 5000,-

Bodyline L038 OP, "m"

Mintája

Bodyline OP, L028-as modell,

színe: fekete alapon fehér csipkeminta, rajta rózsaszín csokrok halványkékes szalaggal (nem kapható)

mérete: "m", azaz mellbőség 99cm-ig, derék 89cm-ig.

ÁR: 5000,-

Eladó mangáim, dvd

Eladó mangák:

• Death Note1.,2.,4. kötetek, darabja 1000,-
• Chrno Crusade 1.,2. kötetek, darabja 1000,-
• Angyalok Menedéke 2. 500,-
• Démonnapló 1. 500,-
• Jpop bálvány 1. 500,-
• Illetve egyben elvihetőek:
• Rémmetró 1.,2.,3. 1500,-
• Káosz kapui 1.,2.,3. 1500,-
• Dramacon 1.,2.,3. 1500,-
• Cowboy Bebop DVD 4. 500,-

Angol és Japán animeújságok

Eladó animeújságok, 1500,-/db áron, mellékletek nélkül

• NEWTYPE USA (angol) 2006/11, 160 oldal
  
  benne: Guyver, Eureka Seven, Paradise Kiss, Hellsing Ultimate, FMP! TSR, Fate/Stay Night, Paniponi Dash!, Nerima Daikon Brothers, Disgaea, FMA, Koi Suru Tenshi Angelique, Shounen Onmyoji, Kanon, és sok más érdekes cikk, interjú, mangamelléklet
• NEWTYPE USA (angol) 2006/12, 160 oldal
  benne: Evangelion, Trinity Blood, My-Hime, Gun Sword, Moon Phase, Please Twins, Coyote Ragtime Show, Utawarerumono, Blood+, Tengen Toppa Gurren Lagann, Maple Story, FMP! TSR, és sok más érdekes cikk, interjú, mangamelléklet
• NEWTYPEUSA (angol) 2007/4, 160 oldal
  benne: Le Chevalier D'Eon, .hack//Roots, The Wings of Rean, Code Geass, Fate/Stay Night, Gunbuster 2, Coyote Ragtime Show, El Cazador, Koddy Grade 2, Okiku Furikabutte, Sumomo mo momo mo, Galaxy Angel Rune, Gakuen Utopia Manabi Straight!, Kujibiki Unbalance, Hidamari Sketch, és sok más érdekes cikk, interjú, mangamelléklet
• NEWTYPE (japán) 2008/9, 200 oldal
  benne: Code Geass R2, Mouryou no Hako, Macross F, Soul Eater, ToLOVEru,  Strike Witches, Lucky Star Ova, Ga-Rei: Zero, Kuroshitsuji, Kurogami no Line Barrels, Gundam00, RD, Sigma Harmonies, és sok más érdekes cikk, interjú, mangamelléklet (CLAMP-mű)
• ANIMAGE (japán) 2008/5, 164 oldal
  benne: Code Geass, Soul Eater, Macross F, Nabari no Ou, Neo Angelique Abyss, Amatsuki, Vampire Knight, Gurren Lagann Movie, Kyo Kara Maou!, xxxHolic, ToLOVEru, Druaga - the Aegis of Uruk, Kurenai, Crystal Blaze, Clannad, Persona - trinity soul, Line Barrels, és sok más érdekes cikk, interjú, mangamelléklet
• ANIMEDIA (japán) 2008/6, 158 oldal
  benne: Code Geass, Soul Eater, Macross F, ToLOVEru, Kyo Kara Mou, Neo Angelique Abyss, Katekyo Hitman Reborn, Gintama, D.Gray-Man, és sok más érdekes cikk, interjú, mangamelléklet
• ANIMEDIA (japán) 2008/8, 178 oldal
  benne: Code Geass R2, Gundam00, Macross F, Soul Eater, Clannad, ToLOVEru, Vampire Knight, Katekyo Hitman Reborn, Zero Tsukaima, Gintama, D.Gray-man, Tales of the Abyss, Kannagi, és sok más érdekes cikk, interjú, mangamelléklet

Átvétel: Budapesten személyesen lehetséges, illetve postázom is, de azt a vevő állja! 

Farsangi meetre vitt termés

A legjobb mód a fölösleges gyöngyöktől való megszabadulásra...

 A legutóbbi, farsangi meetre vittem néhány apróságot jómagam is, például gyöngykarkötőket, mivel az átkategorizálás alatt maradt gyöngyfölöslegem=) Egyet magamnak is csináltam, az barnás, és majd a barna JSK-mmal fogom viselni, aminek érzésem szerint örök helye van nálam...=)

Medál  - én a Sweet Alice fantázianevet adnám neki...=)

Medál - a kedvencem, Solid Arianne

 Vittem ki két üveglencsés medált is, direkt az aukcióra készítve őket, mindkettő a szívem csücske lett, így nem volt könnyű búcsút mondani nekik, de ez volt a sorsuk. Remélem az új gazdájuk örömmel viseli majd őket, és szeretettel gondol majd rájuk=) (Tudom, nem szabadott volna, de el is neveztem őketX3 A széria legelső tagja, és a további kettő pedig az én tulajdonomban van, később azt is befotózom, ha elnyeri a végleges alakját.)

A megszokott virágos kitűzők...

Újabb medál maradék gyöngyökből...=)

Az meet, egyét apróságtól eltekintve eszméletlen jó volt, ami pedig az aukciót illeti, jó érzéssel tölt el visszagondolni arra, hogy mennyivel támogathattam a cicákat=) Illetve az a sok jó beszélgetés...! 

Nemkevés dolog jött velem haza, amiknek közülük a legjobban örülök, az nem más, mint a lepkés francia csat (aminek a csatja folyton kiugrik, szóval megeshet, másra fogom használni kisebb-nagyobb átalakításokkal), a bordó-barna-krém színegyüttesű szett, a strandtáska és a fürdősó. Ami pedig a pirosítót és a szájfényt illeti, azok is jóljöttek=)

Új szerzemények karácsony óta

Dream of Lolita blúz - L

Gombok és csipke

Dream of Lolita blúz
Méret: L

Még valamikor szeptember könyékén került megrendelésre, abból az elhatározásból, hogy szükségem volt egy szép, méretben jó blúzra - azt a bő hosszú ujjút azóta már el is adtam. Árát tekintve 7ezer forint környékére jött ki az árfolyamok miatt, de nem bántam meg. A csipkéje álomszép, vastag pamutcsipke, pont ott és pont annyi, ahol és amennyi tökéletesen szükséges. A galléron a díszítés váltakozóan szív és virágmintás, a gombok virág alakúak. Lehet, egy M-es is elég lett volna belőle a méreteimre, de számoltam a sajnálatosan bekövetkezett hízásommal, így nem is olyan vészesen nagy, JSK alá tökéletes. Egyszerűen imádom.

BodyLine JSK, L322

Mintája

BodyLine JSK, L322, barna 

Méret: M

Megláttam a képen és beleszerettem. December 29.-én rendelte meg nekem Nana, január közepe felé vettem át. Élőben elsőre hatalmas meglepetés volt a fehér pöttyözött minta a virágok alatt, és nem volt meg a "hűha" érzés. Amíg fel nem vettem. Az győzött meg a maradásáról, hogy jól áll mások szerint is. Nagyon szép a szoknyájának a szabása, de nem biztos, hogy különösebben puffos alsószoknyával jó lenne. Anyaga pamut, kicsit gyengébb a tartása, mint a bordó rózsás JSK-mnak, de nagyon jó érzés viselni. A pánton és a mellrészen levő csipke leheletvékony pamutcsipke, a mellrész három masnija nem leszedhető. Az ára elég sokra jött ki összességében, 11 és fél ezer forinttal közel s távol a legdrágább ruhám, de tetszik, ahogy rajtam -és máson is- áll. Amitől rémesen rettegtem - miszerint nem lesz rám jó,- szerencsére nem jött be, habár az van írva a BL oldalán, hogy max 74-es derékbőségig jó, én 84-el is kényelmesen tudom viselni, köszönhetően a húzásnak a hátában.

Szemből

Hátulról

Kézzel készített loliruha

A Facebook-os japános-lolis-eladós csoportban láttam meg, és beleszerettem. Akaratlan is a VM és MM ruhákra emlékeztet, amik között felfedezhetőek az álomruháim is. Le is csaptam rá gyorsan, még Csepelre is lementem érte - pedig az teljesen ismeretlen hely nekem. 3500 forintért vettem, és tökéletesen elégedett vagyok, úgy érzem hatalmas üzletet csináltam ezzel. Eredeti terveim szerint a turai Schlossberger-kastélyba szervezett kiránduláson (amit én szándékozok majd 15+ fokban szervezni) avattam volna fel, de jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a 20. japánnyelvi szónokverseny lesz az avatója, amikor is a lolitáról mondok egy rövid beszédet =D Méretre tökéletes, és a hime-hátuljba szerelmes vagyokX3 Egyébként, hosszabb a szabása, úgy térd alattig, lábszárközépig ér.

Balerinaszoknya Vateráról

Balerinaszoknya Vateráról

Vaterán nézelődtem, mikor szembejött velem ez a kétrétegű, balerinaszoknyának hirdetett szoknya. Néztem-nézegettem, végül lecsaptam rá, összesen 2830 forintért, amivel - úgy érzem - remek üzletet csináltam. 55 centi hosszú, a derékbősége olyan 84-85 centi lehet, a legtöbb ruhám alól kilóg ugyan, de az eggyel fentebbi ruhához jó, bár még kicsit fura, mert megszoktam, hogy az alsószoknyáim nem tartanak rendesen. ^^" Ez viszont tökéletesen kitartja a szoknyát, semmi ránc nincs rajta. Lehet, a derekánál egy keveset beveszek a gumiból, hogy fentebb húzhassam, illetve amire még gondoltam, hogy a színes alsó fodrokat lecserélem/átvarrom fehérre, mert alulnézetből viccesen néz kiXD

19. Japánnyelvi szónokverseny

2012, március 11, vasárnap, 11 órától a Szent László Gimnázium dísztermében... 

Én biztos ott leszek. 

És ti?

További információ a rendezvényről annak oldalán és a megközelítésről a tavalyi bejegyzésemben.

A tökéletes Karácsony

A tökéletes Karácsony számomra a tökéletes adventi koszorú elkészítésével kezdődne. Egy hosszú, fehér téglalap alakú porcelántányéron lenne, három lila és egy rózsaszín gyertyával (amely a harmadik lenne a sorban), körülötte szürkés fenyőágak lennének, egykét lila masnicskával, és műhóval. A várakozás idejében vasárnaponként mindig eggyel több gyertyát gyújtanék meg, nap mint nap falva kicsit az adventi kalendáriumból, amiben apró, kézműves finomságok lennének. Talán egy-egy misére is benéznék. 

(Kifejezetten vágyom egy kisit vallásosabb karácsonyra, mivel nálunk a vallási felhang teljesen kimaradt.)

Minden évnek meglenne a fő és mellékszíne, ami a fán és az ajándékok csomagolásán is visszaköszönne (idén nálunk vörös-arany színű a fa). Huszonharmadikán kitakarítanám és rendbe tenném a lakást, sütnék mézeskalácsot, bejglit, sütés-készen állna a gesztenye, s készítenék forralt bort és tojáslikőrt. Lenne egy kisebb összejövetel a barátaim számára, ahol lebonyolítanánk az ajándékcserét, s ennénk-innánk. Talán még közösen énekelgetnénk is (imádom a közös, kottából karácsonyi dalok éneklésének ötletétX3). Huszonnegyedikén délután felállítanánk a hatalmas, valódi fenyőfát (aminek a tűleveleit még júniusban is porszívózhatnám a szőnyegből), majd apuval közösen feldíszítenénk, először az égők, majd a gömbök, utána a nosztalgia-szaloncukrok jönnének... s végül én tenném fel a csúcsdíszt. Elrendeznénk az ajándékokat a fa alatt, közösen megvacsoráznánk. 

Másnap reggel lenne az ajándékbontás, majd mennénk a mamához, hogy nála is ünnepeljünk.

Én így képzelem el a tökéletes karácsonyt.

Szerencsére úgy érzem, évről-évre közelebb jutok hozzá. Idén én vettem a díszeket és a szaloncukrot. Sütöttem mézeskalácsot, csináltam forralt bort. És az ajándékokat csak holnap reggel fogom kibontaniX3

Japán Bazár

Időpont: november 19. (szombat) 13.00-15.00
Helyszín: Törökvész Általános Iskola (Bp, II., Törökvész út 67-69.)
Elméletileg japán vonatkozású használati tárgyakat, kézműves kiegészítőket, japán nyelvű videókazettákat, szusit/teát/édességet és játékokat lehet 100-300 forint körüli áron megvenni.
Emellett magasabb árfekvésben előfordulhatnak kisebb bútorok, konyhai kiegészítők és ruhák is.
A befolyt összeget a szervező iskola fejlesztésére fordítják.

Jómagam még nem voltam ugyan ilyen bazárocskán, de nagyon érdekel, tehát páran valószínüleg kimegyünk szétnézni jövő szombaton - annyira jó lehetX3 És hátha talál az ember egykét kincset ;)

Város trilógia 1: A holtak vonulása

Cím: A holtak vonulása
Sorozat: Város trilógia - első kötet
Írta: Darren Shan
Kiadja: Nyitott Könyvműhely
Év: 2010
Oldalak száma: 468
Kötés: puhatáblás, ragasztókötött
Ár: 3490,- (itt-ott 990,-)

Leírás:

A Kardinális a Város szülötte. A Város a Kardinális teremtménye. Egy a lelkük, és sosem alszanak. A Kardinális mindent lát, ami az utcákon vagy a zárt ajtók mögött történik. Ő a mindenható. Capac Raimi a Városba érkezik, hogy szerencsét próbáljon kisstílű gengszter nagybátyja mellett. Hamarosan azonban arra eszmél, hogy már a Város teljhatalmú urának, a Kardinálisnak dolgozik. Az öntelt fiatalember habzsolja új életét, amit csak néhány kellemetlenség zavar meg. Capac életének sorsfordító eseményeinél furcsa módon a semmiből vak szerzetesek bukkannak fel. És miközben a jelenben él, rádöbben, hogy semmire sem emlékszik, ami azelőtt történt vele, hogy a Városba érkezett... Capac egy álmot és az inka neve által számára kijelölt sorsát követve belép a természetfeletti birodalmába. Miközben igyekszik beteljesíteni a küldetését, furcsa és izgalmas kutatásba kezd, hogy a nyomára akadjon eltűnt barátainak és saját, elveszített múltjának. A HOLTAK VONULÁSA a világsikerű Vámpír Könyvek és a Démonvilág szerzőjének első felnőttek számára készült regénye, a Város-trilógia első része. Egy utópisztikus thriller és egy vérfagyasztó horror elsőrangú keveréke, olyan hátborzongató olvasmány, amely még az erős idegzetűeket is próbára teszi.

Saját véleményem:

Betérek az Örsön a hév melletti soron a kis könyveshez, nézem, ezúttal mit olvasok alacsony költségvetésből - könyvudvar is lehetett volna, de épp nem arra jártam, ez feküdt útban épp. Szerelmes regények és gyógynövényes könyvek. Semmi új. 

A holtak vonulása.

Hoppácska. Tetszik a cím. Véletlenszerűen felütöm, beleolvasok. A szövegezése megállja a helyét. Az adott oldal érdekesnek tűnt, nocsak. Könyv hátára fordítok. Érdekes a leírás - bár enyhén emlékeztet a Holt lelkek városára. Hoppácska, említett sorozatok... na ne, csak nem... jéé, Darren Shan. 

Azt mondják, jó. Kipróbáljuk. Életem legdrágább olyan könyve (990,-) amit olvasatlanul veszek meg. Minimum nagyon jónak kell lennie.

Este leülök, beleolvasok. Már a kezdésben látom, hogy annak a kis papírdarabnak nagy jelentősége lesz. Olvasok tovább. Nem elég emberséges a szereplő. Raimi Capac nem szimpatikus, és nem is unszimpatikus. Egyszerűen van. 

És nem csak hogy van, de még a története is nagyon lassan folyik. A tipikus lassan induló dolgok. Kell idő, hogy minden később szükséges elemet elhintsünk gyanú nélkül. Vagy száz oldal szenvedés. Pokol, de a Csúfoknál megtanultam, érdemes türelmesnek lenni.

Megérte. Amint beindul a gépezet, szépen történnek a dolgok, minden elhintett porszemet felveszünk. A nagyja nem meglepetés, aki olvasott már hasonlót -végig enyhe Holt lelkek városa ízt éreztem - annak a fordulatok nagyja nem volt idegen. Annak se, aki olvasott valaha könyvet, és gondolkodott - nem egyszer álltam le ordítozni Mr.Raimi-val, hogy szíveskedjen a felső fertályát használni, és gondolkodjon, ne csak meressze a seggét a lapokon. 

Összeállnak a darabkák, a nagyját mi magunk tesszük össze a sorok közt a háttérben, a cselekmény előtt. Erre jön a természetfeletti plusz. Ami az egész inka-ízt adja, az ok. Az egyetemes. A nemtetsző. Az alapötlet zseniális. A könyv vége meg finoman szólva is rémes ízt hagyott maga után. Lezárt. Amolyan X évvel később jellegű, amit befejezésnél sem bírok, nemhogy egy trilógia első kötetének végén.

A szereplők... nem is tudom. Capac Raimi érdekes figura. Róla tudunk valamennyit, a legtöbbet szinte. Az ő szemszögéből látunk mindent. Nem éreztem őt élő és mozgó karakternek. A Kardinális... ő már sokkal érdekesebb. Mindent egybe vetve ő az abszolút kedvencem, noha a története egy része összecsapott és túl extravagáns, mégis, benne láttam az emberi szörnyet, ami egyszerűen magával ragadott. A legtöbb szereplő üres volt és felszínes számomra, csak egy báb, és nem véletlenül. Conchita volt még elég emberi számomra, őt kedveltem. Ami a villac-okat illeti... epizódszereplők voltak, és mégis, rajtuk állt az egész történet. Pár oldalban megismerhettük a történetüket és a céljukat - de semmi többet. Túl fontosak voltak a bemutatásukhoz képest. Tudom, a következő kötetekben fontos szerepük lesz... de itt nem voltak megfelelően bemutatva. Hiányérzetem van.

Tizenkét fejezet, mindegyik az inka hónapok neveivel címkézve. Semmi magyarázat, fordítás hozzájuk. Néhányról ugyan kiderül idő közben, mit jelent, de hogy van-e összefüggés a jelentés és a viselő között, nem tudni. Igazából csak használatban van benne az inkaság - nevek és listanevek miatt. Meg mert a város inka eredetű - amit meg is tudunk. Nem nagy kunszt. 

A szöveg jól fogalmazott, olvasható, megfelelő cselekménynél olvastatja magát. A kötet második felében akadt minimum négy elgépelés, ami azért nem túl magas érték egy több, mint négyszáz oldalas könyvhöz képest. Ellenben, amit kifejezetten nem szeretek, az a hosszú megszólalások tagolása. Vagy a párbeszédeké. Alapjáraton megszoktam, hogy egymást követő soreleji gondolatjelek után másik ember beszél. Egy frászt. Ha van beékelés, utána új sorban folytatja a beszédét a szereplő - amivel nem lenne probléma, olyat láttam, szerettem. De egy újabb gondolatjellel - a kommunikáció kifejezése csúnya. Nagyon. 

És még a keménykötést is hiányolom. 

Brossok csipkéből és szalagból

Az eddig elkészült darabok.

Az eddigi bejegyzéseimben is írtam, hogy mániákus csipke és szalag-szerelmes lettem, így a mandzsetta és a gyűrű mellé a szettek harmadik tagját, a brosst is megpróbáltam elkészíteni, sikerrel. Ehhez sem kell különösebben nagy kézügyesség, mert bonyolult ez sem.

Alapanyagok (körülbelül 350 forint):

• 1x-2x 20-23 cm csipke, attól függően, egy, vagy két színű és rétegú alapkoszorút szeretnénk-e (250-290,-/m, Röltex)
• 1x-2x-3x 22-25 cm szalag a rózsákhoz, ízléstől függően (35,-/m, Röltex)
• kitűzőalap, rövidebb vagy hosszabb (40-95,-/db, gyöngyösboltok)
• tű, cérna, ragasztó (otthoni varródoboz és hasonlók)
• igény esetén süthető-fűzhető gyurma alapnak, amire a koszorú és a kitűzőalap megy (400,-/csomag, Kreatív Hobby)

Kezdésként az ízlés szerinti 1 vagy 2 réteg csipke szélét összevarrjuk, majd az egyik oldalába tűvel cérnát bújtatunk és koszorúalakra összehúzzuk, csomóval rögzítjük. Ezt követően elkészítjük a szalagrózsá(ka)t, majd a koszorú közepére rögzítjük ő(ke)t (én pillanatragasztót használtam). Ha szeretnénk gyurma-alapot készíteni, akkor vékony lemezkét formázunk a gyurmából, majd megsütjük/megfőzzük, s egyik felére a kitűzőalapot, másik felére pedig a csipkekoszorú alját rögzítjük. Amennyiben nem használunk gyurma-alapot, a kitűzőalapot ügyesen megpróbáljuk felvarrni, vagy könnyítve a dolgunkon felragasztjuk csak.

Nagyobb méretben remek bross lehet belőle, kifejezetten egy-egy ruhához készítve, kisebb méretben akár hajcsatra is rögzíthető, akárcsak a gyűrű feje.

Amikor ilyesmit készítek, mindig alaposan megnézem a ruhát, amihez készül (igen, minden ruhámhoz lesz legalább 1-1 szett, még ha anyagköltséges is), eldöntve, milyen koncepció lesz, hány sor csipkével és hány rózsával, majd ez alapján kiválasztom a ruha legfőbb színeit, és így keresek csipkét és szalagot - a bordó csipke például tökéletesen illik a rózsás ruhám bordójához, ami hatalmas nagy szerencse. 

A kész ékszereket különféleképp fel lehet még dobni, például az aljára kis masnit téve, netán pár szem felfűzött gyöngyöt lelógatni, vagy printes ruha esetén a mintával megegyező figurácskát készíteni süthető gyurmából vagy zsugorfóliából, és azt tenni az aljára.

Rózsás-csipkés gyűrű

A nyári szünetben nem voltam túl elfoglalt, így minden napra kellett valami apró feladatot találnom, onnan indult a csipke iránti erős megszállottságom is, aminek sorra készülnek az eredményei - és továbbra is készülni fognak, iskola melletti idegnyugtatás címén - most is legszívesebben ékszerek készítésébe ölném a feltörekvő indulataimat (meg az órarend miatti sokkot).

A képen látható két gyűrűt kifejezetten 1-1 ruhámhoz készítettem, 1-1 garnitúra tagjai lesznek (mandzsetta, gyűrű, bross, valamint hajdísz), a célom a "minél többet minél kevesebből" elv teljes kiélése - avagy minél alacsonyabb anyagköltségből minél szebbet alkotni.

Bordó csipkekoszorún műanyag rózsa (anyagköltsége kb. 250 forint)

• 20 cm vékony csipke (250-290,-/m / Röltex)
• műanyag rózsa (50,-/db / Üllői úton Gyöngyösbolt)
• gyűrűalap (140,-/db / Üllői úton Gyöngyösbolt)
• cérna, ragasztó 

Az elkészítése roppant egyszerű, a csipke két végét össze kell varrni, majd cérnát körbebújtatni és meghúzni, hogy koszorú-formája legyen és megkötni, ezt követően a rózsát a húzott részre kell ragasztani, majd a csipke túloldali húzott középrészét a gyűrűalap tányérkájára kell ragasztani.

Halvány krém csipkekoszorún bordó szalagrózsa (anyagköltsége kb. 210 forint)

• 20-25 cm 1 cm vastag szalag (35,-/m / Röltex)
• 20 cm vékony halványkrém színű csipke (290,-/m / Röltex)
• gyűrűalap (140,-/db / Üllői úton Gyöngyösbolt)
• tű, cérna, ragasztó

Elsőként magát a szalagrózsát készítjük el, majd a csipke két szélét összevarrjuk, egyik szélébe cérnát fűzve összehúzzuk koszorú-formára, majd a középső részre felragasztjuk a szalagrózsát, a túloldalra pedig a gyűrűalap jön.

Igazából pár perces munkák, amíg elkészülnek ezek, és bárki meg tudja csinálni, így akárki gyárthat magának hasonló darabokat, amikkel kevés pénzből felfrissítheti a kiegészítő-tárát =)

Szalagrózsa

Rózsa szalagból - a végeredmény

Az egész úgy indult, hogy Kishi bement a Jászainál levő Röltexbe, és ámulatba ejtette a hatalmas csipkeválaszték - no meg a barátságos ár. Majd Kishi nézelődött Meskán is, mert csodaszép kiegészítőket lehet találni, amiket tökéletesen lehet lolihoz társítani, csak hát az áruk... Majd Kishi önmaga ösztönzéseképp elindította a PIF játékot, és nem volt megállás - alkotni kellett. 

Hogy miért pont a szalagrózsára esett a választásom? Mert rózsás a ruháim nagyja, és imádom a rózsákat - és borzasztóan olcsón el lehet őket készíteni, majd pedig felhasználni bármihez - most csak az elkészítésről fogok írni, de később kerülnek fel "alkotások" is szalagrózsával.

Mire van szükség?

• 20-25 centiméter, egy centi széles szalagra (35,-/m)
• egy tűre és egy kevés cérnára

1. Hajtsuk vissza a szalag egyik szélén a sarkot, és fogjuk le

2. A kiálló "hegyét" hajtsuk vissza annak alsó élével azonos oldalra.
Tipp: érdemes már itt leölteni 1-2 öltéssel, hogy úgy maradjon!

3. A visszahajtáskor keletkezett élet hajtsuk rá a cérna csomójára, és öltsük le, hogy úgy maradjon.
Ügyeljünk arra, hogy ne menjünk túl a legelső hajtás szélénél!

4. A szalag eddig használatlan "felét" hajtsuk le úgy, hogy a hajtás csücske a legelső hajtás csücskénél legyen (háztető formában)

5. Kezdjük el teltekerni az első három lépésben kapott "tövet" aképp, hogy a szélek egy magasságban, egymásra feküdjenek, egészen a lehajtás széléig, majd pár öltéssel rögzítsük munkánkat.
Innentől kezdve a 4.-5. lépés következik felváltva a szalag végéig. 

A kész végeredmény a felső képen látható. Nem bonyolult, csak kicsit türelemjáték, az első pár rózsa nem feltétlen emlékeztet rózsára, de amint belejön az ember, pár perc alatt tudja gyártani tömegesen őket =)

Szalagnál, ha lehet, a kicsit "keményebb" szalagot válassza az ember, mert a selyem-jellegű puha szalaggal nem könnyű rózsát készíteni. Gondolom, szélesebb szalagból is el lehet készíteni =)

Ár-érték arányban sem az utolsó, hogy 40 forintból az ember 4(-5) rózsát el tud készíteni =D

(Elnézést, ha nem túl érthető a leírás, az ilyesmiket mindig könnyebben mutattam meg, mint írtam le^^")

Ajánló: Murdoch nyomozó rejtélyei

Cím: Murdoch nyomozó rejtélyei
Eredeti cím: Murdoch Mysteries
Részek száma: 4 (évad) x13 (rész)
Év: 2008-tól
Műfaj: kanadai-angol krimi-drámasorozat
Vetítik: Cool-on, hétköznap reggelente 10:05-től ( a filmet a film+-on hasonló idősávban)

Leírás:

Az 1890-es évek Torontójában nyomozó krimihős, William Murdoch (Yannick Bisson) olyan gyilkosságokat fejt meg újításaival, amelyekhez még ötlete sincs a főnökének. Igazságügyi, orvostani módszereinek használata és hihetetlenül pontos következtetései mindig nyomra vezetik a zsarut. Lelkes segítői, Dr. Julia Ogden patológusnő (Helene Joy) és George Crabtree közrendőr (Jonny Harris) mindenben támogatják őt, habár Murdoch sok kétkedőre és haragosra tesz szert a nyomozási eljárásai során.

Személyes vélemény:

Elsőként a kapcsolódó, a sorozatot megelőző négy részes filmsorozatról (2004-től) ejtenék néhány szót. William Murdoch (Peter Outerbridge), a Scotland Yard nyomozója igazán korhű keménykalapos, visszafogott úriember, aki felettébb jártas a munkáját segítő tudományok nagyja részében, s követi a világ kriminológiai fejlődését, hogy mindig napra kész legyen a bizonyítást illetően - még ha a környezete gyakran csúfot is űz belőle emiatt. Legfőbb társa és támasza a törvényszéki tudós, Dr. Julia Ogden (Keeley Hawes) akivel közelebbi viszonyba is kerül a négy rész alatt, valamint George Crabtree (Matthew MacFadzean) közrendőr, illetve az ex-prostituált Ettie Weston (Flora Montgomery).
A sorozat kicsit komoly, többnyire sötét jelenetekkel, bemutatja a kor züllöttségét és kreativitását. Leginkább a régi Sherlock Holmes filmekhez tudnám hasonlítani a hangulatát. 
Most pedig térjünk rá a négy évados Murdoch-sorozatra, melyben a felügyelőt Yannick Bisson alakítja, akit hasonló szerepkörben ismerhettünk meg a Sue Thomas - F.B.I. részeiben. Itt szintén egy már-már tudós jellegű Murdoch-ot formál meg a színész, azonban Bisson jóval fiatalabbnak és életrevalóbbnak, élénkebbnek mutatja a karaktert. Ezáltal Murdock nem Sherlocki, hanem inkább hasonlít Horatio Caine-hez.
A filmsorozattal megegyezően itt is fontos szerepet kap Dr. Julia Odgen (Helene Joy) patológusnő, azonban kevésbé hangsúlyos kettejük kapcsolata - meg úgy az egész szerelmi szál, mivel Ettie Weston karakterét mintegy kihagyták. Talán egyedül George Crabtree (Jonny Harris) közrendőr maradt meg teljes egészében, továbbra is a nyomozó hű szolgálatában.
A sorozatot leginkább a Helyszínelők-höz tudnám hasonlítani, hasonlóan nagy hangsúlyt fektet a tudományosságra (Dr. Julia Odgen nagyon hasonlít Angela Montenegro-ra a Dr. Csont-ból vagy Dr. Alex Woods-ra a Miami helyszínelőkből) és ennek erős látványvilágára - habár nem olyan fejlett a technika, sokkal látványosabb. Történetvezetése is hasonló a fentebb említett sorozathoz (vagy bármelyik mai krimihez), s izgalmas együtt nyomozni Murdoch-kal, még ha olykor az ő lépései is kiszámíthatóak.
Látványvilágát egyszerűen imádom - a színes társasági jeleneteket éppúgy, mint a sötét éjszakában játszódó gyilkosságokat, a zenei aláfestés átlagosan jó, a karakterek sokszínűek, a színészi játék átlagos, nem kiemelkedően jó.
Amiért megszerettem a sorozatot (a jóképű és okos Murdoch-on kívül) az a társadalmi belátás, amit nyújt az adott korra nézve - hogyan viszonyultak az emberek a prostitúcióhoz és őrülethez, illetve akkoriban hogyan kezelték az efféle felmerülő problémákat. Meg természetesen a ruhák!
Ajánlom bárkinek, aki szereti a krimit és a tizenkilencedik század végét!

Pay It Forward játék

Mondhatni, saját "logó" a játékhoz ;)

Több kreatív blogon is találkoztam már a játékkal régebbi bejegyzések között, és megjött hozzá a kedvem, hogy indítsak egyet én is, bár kicsit módosított szabályokkal. =)

Az első három kommentelő kézzel készített ajándékot fog kapni tőlem három hónapon belül, amennyiben kiteszik a blogjukra a logót, hogy ők is megajándékozhassák az első három jelentkezőt.

Meglátjuk, van-e érdeklődő =)

Piknikkosár - a felújítás

Amikor megvettem, ilyen volt...

Épp Vaterán nézelődtem (rossz szokás) amikor véletlenszerűen beütöttem a 'piknikkosár' kifejezést, és kijött a fentebbi csoda... én pedig már láttam magam előtt a kis társaságot, akik egy réten piknikeznek. Nem volt megállás, elindultam a lejtőn, és csak ezen járt az agyam. Adtam ugyan pár napot az Univerzumnak, hogy engedélyt kapjak a megvételére (avagy "ha elviszik, nem nekem szánta a sors") de senki nem csapott le rá, így én megtettem. Átvétel végett kibumlizás világ végére, majd itthon kigyönyörködtem magamat benne... és már láttam magam előtt az új bélését a kosárnak. 

Az eredeti bélés elég gyenge és foltos is volt, valamint - lássuk be - a kékeszöld-fehér kockák nem túl vidámak... így eldöntöttem, hogy újra fogom alkotni a belső részét. Mert igen, megint megszállt a "mindent meg tudok csinálni" állapot, ami nálam elég gyakori, és olyankor mindig olyan dolgokba fogok bele, amilyeneket még életemben nem csináltam - mint például ez is =) (A benne lévő furnérlemez faszínű bogarakkal volt tele...)

Felhasznált anyagaim a 46x30x20cm-s kosár belsejéhez

• 35cm piros-fehér kockás alapon fehérvirágos lenvászon (490/m - 172,-)
• 35cm lepedővászon (800/m - 280,-)
• 35cm vatelin fél centi vastag (690/m - 242,-)
• 4 db 15mm-es patent alsó fele (1 csomag/15darab 15mm-es nikkelezett patent beverővel 990,-)
• 27x43cm-es kartonlap (vagy max 1mm-es furnér, ha van - nem volt, házilag megoldottam)
• 8db... ilyen... két lapos végben végződő szög, amit szét lehet hajtani (van itthon rengeteg)
• tű és rengeteg fehér cérna, ollók, kalapács, mérésre alkalmas eszköz
• a kosár eredeti, 1mm vékony szivacsanyaga

Elkészítési idő: ha a munkával töltött napokat számolom, 5 nap

Anyagköltség: 1200,- (kosár) + kb 1800,- (vennivalóim) = 3000 forint

és ezt hoztam ki belőle...

Elsőként szétszedtem az eredeti belsőt. Damillal volt itt-ott belerögzítve a bélés, a felső kosár furnérlemeze vékony, gyenge és bogaras volt... így a szivacson és a pántokon kívül semmit nem tartottam meg.

Először is, kiszabtam az alsó kosár minden oldalpaneljének anyagát, kimostam a szivacsanyagot, kivasaltam a két vásznat, majd a paneleket elkezdtem egyesével kézzel összevarrni (három oldal, majd bele a vatelin és a szivacs, majd negyedik oldal) majd ezt követően a paneleket varrtam össze kosárformává. Ugyanezt a felső kosár belsejével is eljátszottam, majd méretre vágott kartont minden oldalán páros számú alkalommal kilyukasztottam, hozzávarrtam a felső kosarat, majd eldöntöttem, hova jöjjenek a pántok (én ostoba, elfelejtettem lemérni szétszedés előtt!) majd azok rögzített végének lyukakat fúrtam, majd a széthajtós szöggel és harapófogós kalapácsolással rögzítettem őket (a szomszédok imádhattak közben) majd újabb lyukfúrogatás a patentok alsó feleinek, majd újabb kalapácsolás következett. Ezt követően mindkét kosárrészt rögzítettem a rattankosárhoz cérnával kétszer (fent háromszor) törekedve a láthatatlanságra.

Technikai kihívások és nehézségek a folyamat során:

• rögzített pántok leszerelése a furnérlemezről (megoldva: széttéptem, letéptem, levágtam, kilyuggattam)
• patentok beverése (a dobozon levő kép sokat segít, amint az ember tudja értelmezni az ábrát...^^")
• végső rögzítés - még kipróbálásra vár, hogy mennyire bírja majd a felfüggesztésem a strapát...
• varrás - ha nem varrtam vagy 15 métert végig kézzel apró öltésekkel, akkor egyet sem. Most már legalább érzem az ujjaimat.

Összességében nagyon jó vétel volt a kosár, még így felújítással együtt is, mert bebizonyítottam, hogy meg bírom én ezt csinálni, ha akarom, olyanra, amilyenre megálmodtam. Esetleg lenne valakinek kedve piknikezni...? =)

Ajánló: Garrow törvénye

Cím: Garrow törvénye
Eredeti cím: Garrow's Law
Év: 2009
Műfaj: angol filmdráma
Részek száma: 8 (2 "évadra" bontva)
Csatorna: Viasat History  (aug. 19.-től 23.00-tól minden nap, majd kétszer ismétlik, 8-8 óra elteltével)

Leírás:

Ez a filmsorozat a György-kori Londonban az Old Bailey környezetébe helyezve valódi jogi esetek alapján mutatja be a korra jellemző korrupciót és társadalmi jogsértést a XVIII. század végén. Minden epizód egy-egy esettel kezdődik, amelyek az Old Bailey archívumaiban találhatók abból az időszakból, erőszakról és gyilkosságról, árulásról és korrupcióról, és bemutatja, hogy William Garrow és társa, John Southouse hogyan fedte fel az igazságot a jog győzelméért harcolva. Egy olyan korban, amikor a védelem csak az ügyek kis része esetében működött, az ifjú Garrow az elnyomottakat támogatta és úttörője volt a bűnvádi eljárások szemtanúival szemben feltett keresztkérdéseknek, lerakva ezzel napjaink modern jogrendszerének alapjait.

Személyes vélemény:

Kinek ajánlanám a sorozatot? Mindenkinek, aki szereti a kosztümös drámákat és él-hal a jogi civódásért - mint én. 

Adott egy fiatal, igazság-párti ügyvéd, aki nyomás alatt remekül brillírozik a tárgyalóteremben, aki képes majdnem mindent feladni az igazságosság nevében - a hősünk, Mr. Garrow, aki csupa "esélytelen" ügyet vállal el. Segítségére van azonban az idős Southouse, aki amolyan pártfogó-apafigura, remek stílussal, és kedvenc ügyvédünk oldalán áll egy bájos, fiatal asszony, Lady Hill - amikből pletykák és bonyodalmak is születnek, ugyanis a hölgy férje, Sir Arthur Hill magas rangú politikus, az Admiralitás tagja, aki Mr. Garrow fő ellensége lesz (főleg a sorozat második felében).

Hamis és koholt vádak, rengeteg hamis tanúzás és elferdített igazság, kicsit kevesebb "utolsó pillanatban fordul a kocka" effektus, és tengernyi ármánykodás és összeesküvés és korrupció. Tipikusan olyan sorozat, ahol nem számít az adott ügy végkimenetele, inkább a mindent mozgató szálakra és személyes kapcsolatokra való hatása a fontos.

Ami a "kinézetet" illeti, a hangulat mindig kellően feszes vagy nyugodt, a színvilág alapjáraton sem a legvidámabb, de szükség esetén kellően nyomasztó, panasz nem lehet rá. A magyar szinkront egyszerűen imádom, a párbeszédek jól eltaláltak - az a kevés poén, ami van, mindig jól van tálalva.

Shibuyacon beszámoló

Ideiglenesen kép helyett a plakát

Időpont: 2011. július 30. (szombat)
Helyszín: Garay Üzletház
Szervező: MAT

Habár a tervezettek szerint idén nem került volna megrendezésre MAT szervezésű con, a Garay Üzletház (és a benne helyet kapó Manga Pub) kedvező ajánlatának köszönhetően július utolsó szombatján anime rajongók hada áraszthatta el az Üzletház első emeletét.

Az említett szombati nap folyamán a járókelők gyakran botránkozhattak vagy illetődhettek meg a Garay Üzletház környékén és földszintjén tábort verő érdekes kinézetű, harsány fiatalok több száz fős tömegén, akik a ShibuyaCon nevet viselő rendezvényre akartak bejutni. A kilenc órai nyitást követően háromnegyed órán belül eladták a helykorlátozásnak megfelelő 500 karszalagot, azonban nem kevés rajongó képes volt órákat várni a bejutásra. 

A mi jegyünk már negyed tízkor megvolt, így kényelmesen és nyugalomban tölthettük el a kapunyitásig lévő időt, azonban nem egy ismerős maradt hoppon, mivel nem értek ki elég koránra - néhányuknak azonban szerencsés módon sikerült még jegyet szerezniük a későbbiekben. Tíz órakor a tömeg elindult felfelé, az első szintre, azon a két mozdulatlan mozgólépcsőn, melynek oldalain biztonsági őrök figyelték (?) a belépők karszalagjait.

A vállalkozó szelleműek azonnal beálltak a MAT pulthoz, hogy megkezdhessék a hajtóvadászatot a 10 pecsét után, mi is így tettünk - korábbi rendezvény karszalagjával és programfüzetével, valamit Tune Sakuragis kitűzőinek segítségével 3 pecséttel közelebb a célhoz indulhattunk az önismereti kanyarhoz, ahol Japánnal kapcsolatos kérdéseket válaszolhattunk meg, s a 11 órakor kezdődő Nanás előadásra már négy pecséttel ültünk be. Az előadás maga érdekes volt, egy szimpatikus Károlis lány tartotta. Főleg a japán társadalomról, illetve a nemek helyéről volt szó, az anime mozzanatai pedig a szemléltető példát jelentették.
Az ötödik pecsét megszerzése után kicsit szétnéztünk a boltok kínálatában, ahol a megszokott manga- és fancucc kínálaton felül (az árusok többségét még a Petőfi Csarnokos Conokról ismerhettük) nem egy, kifejezetten japán termékekre specializálódott stand is helyet kapott. A csábításnak ellenállva üres kézzel hagytuk ott a pénzköltő részleget, s hatodik pecsét reményében szavazatot adtunk le az obento-versenyen, szétnéztünk a galériában és megcsodáltuk a rajzokat, majd beálltunk a DDR-ezni vágyók sorába, ahol majdnem betolakodtak elénk.
Itt megemlíteném, hogy eleinte ugyan kétségeim voltak a helyszínnel kapcsolatban, azonban a térkép és a valós elrendezés megpillantása után már elégedett voltam, ugyanis a kifejezetten nem szokványos helyszínt sikerült maximálisan kihasználni, a programok nagyja a központi részen zajlott, bár a DDR és a workshopok alaposan el lettek dugva a szem elől. Emellett, ami még viszonylag zavarónak minősült, az az volt, hogy az emelet négy mosdója közül csak kettő volt kinyitva - és nem viseltek megkülönböztető jelzést a használaton kívüliek.

A programok természetesen a nap előre haladtával egyre nagyobb késéssel kezdődtek, így vagy negyed órát kellett várakoznunk a következő kiszemelt előadásunkra, a Négy isten mítosza az animében címűre, ami nem volt ugyan rossz, de különösebben jó sem. A fennmaradó két pecsétet konzolozással szereztük meg (soha többé!) majd pedig leadtuk a 10 próba pecsétgyűjtő lapját, s kitűzőt választottunk - velem egy Hachi-s jött haza végül.
Belenéztünk a levetített AMV-kbe kissé, illetve a dorama-vetítésbe is (rengeteg gyönyörű bishi!) illetve meghallgattuk az eredményhirdetést és kicsit beültünk még zárásul a karaokéra, sőt, 1-1 számra ki is próbáltuk (soha többé nem fogok mikrofont a kezembe!) majd elindultunk haza nyolc óra magasságában.
Összességében kellemes con volt, nem olyan, mint a korábbiak, de legalább MAT-os con hangulatú volt, s találkoztunk ismerősökkel, megismerkedtünk másokkal pár szó erejéig, illetve sorra ölelgethettük az aranyos FREE HUG-os fiúkat.
Szurkoljatok, hogy a ShibuyaCon-os karszalag ne rólam essen le először, mert erre is kötöttünk fogadást ;)