2011. március 21., hétfő

Medálok Vateráról

Szinte hobbiszerűen járok fel Vaterára, s keresgetek rá különféle tárgyakra, hátha találni valami tetsző dolgot - s biztosíthatok mindenkit, találok magamnak mindig ezeregy dolgot a kis listámról.
Ezúttal kinyithatós, fényképtartós medálokat kerestem, ugyanis régóta vágyom már egyre-kettőre.


Az első, amit kinéztem, ez a rózsamintázatú volt. Réz és Bronz színekben kapható, szako77 árulja, 960 forintos azonnali áron. Ez a réz színű első látásra szerelem volt a maga gyönyörű rózsamintájával. Azt hiszem, be fogok egy ilyenre fektetni... 25x25 mm.


A második megtetsző darab szintén szako77 eladóé, réz és bronz színekben, 40x26 mm, 950 forintos azonnali áron. Ez is annyira aranyos, hogy nem is tudnék kapásból dönteni...

Volt még egykettő tetszetős kinyithatós medál, egytől egyig szako77 árui közül.
Hátha más is megtalálja így a rég keresett medálját...

2011. március 12., szombat

18. Japán nyelvi szónokverseny


Időpont: 2011. március 20, Vasárnap, 11.00 - 17.00
Helyszín: Szent László Gimnázium Díszterme
Cím: Budapest, X. kerület, Kőrősi Csoma Sándor út 28-34.
Közeli megállók:
Ónodi utca (rögtön az iskola előtt): 3, 28, 62 (villamosok), 162, 262 (buszok).
Kőbánya felső (két utcányi séta az Ónodin): vonat.
Kőbánya alsó (Mázsa tér, tíz perc séta): 9, 95, 117, 151, 162, 185, 217 (buszok) vonat.
Élessarok (egy megállónyi séta): 85, 161, 168E (buszok)
(Mindenhol a legközelebbi megállót jeleztem.)
A Díszterem az iskola első emeletén, közvetlenül a lépcsővel szemben található.

További információ a programról a szónokverseny oldalán található.
Én és néhány japános társam biztosan ott leszünk (már tíz órától), mivel jelentkeztünk segítőnek - ha már a mi iskolánkban lesz megtartva a program =)

2011. március 8., kedd

Filmajánló: Fekete hattyú

Cím: Fekete hattyú
Eredeti cím: Black Swan
Év: 2010
Műfaj: amerikai filmdráma
Hossz: 108 perc
Rendezte: Darren Aronofsky

Rövid leírás
A visszahúzódó, anyja árnyékában élő balerina Nina (Natalie Portman) elnyeri a Hattyúk tava előadás címszerepét. A művészeti vezető Leroy tökéletesnek titulája a lányt a szerepre, azonban kétségei vannak a lány képességeit illetően a fekete hattyú megformálásban. Mindkét szerep más egyéniséget igényel, azonban mindkét szerepet ugyanazon táncosnak kell előadnia. Míg a fehér hattyú az ártatlanságot és a kecsességet, a fekete az érzékiséget és csalfaságot hívatott megtestesíteni. Leroy úgy véli egy másik balett-táncos lány, a könnyed és laza Lily (Mila Kunis) jobban képes megformálni a hattyú fekete énjét. A két balerina irigységgel meghintett barátsága, Nina ragaszkodása a szerephez, a testsanyargató, éjszakába nyúló gyakorlások és a tökéletességre való megrögzött törekvés egyre inkább nyitja meg a balerina sötét énjét, mely úgy tűnik felőrli a lányt.


Személyes vélemény
Nekem valahogy az egész film kellemesen különös, s ezt kivételesen fordított sorrendben veszem górcső alá.
Először is, amiről beszélnék, az a kamerakezelés. Rengeteg jelenetet és mozzanatot figyelhetünk meg tükörből, olykor kicsit talán torzítva a látott képet, elvégre a tükrök szerves elemei egy balerina közegének. Valamint, gyakran követjük a főszereplőt, loholunk a nyomában, vagy éppen forgunk vele. Ez a két látványtechnikai elem mintegy rásegít a film hangulatára, s olyan... enyhén álom-szerűvé teszi az egészet.
Ami a történetvezetést illeti, pontosan még én magam sem tudom, mi volt pusztán a megbomlott fantázia képe, s mi volt valóság, ellenben ez a feszültség egészen a film végéig megvolt, mert soha nem lehetett tudni, hogy a valóságosnak tűnő eseményekből mennyi volt igaz, és mennyi csak hallucináció. Egyes jelenetek határozottan hátborzongatóra sikeredtek, már-már rémisztőre, de ez csak fokozta a feszültséget.
A karakterek mind elég érdekesre sikeredtek, az ártatlan Ninával az élen, akire hatalmas megfelelési kényszer hárul, s akinek az egész belső konfliktusát és félelmeit vetíti ki a film különböző karakterekre, melyek végül elvezetnek a már-már tragikus végkifejlethez, amely egy enyhe nyílt befejezést hagy maga után...
Imádtam. Feszült, álomszerű, elkeseredett harccal, enyhe őrülettel, kellő mennyiségű rémülettel fűszerezve. Szexuális tartalom van benne elég (önkielégítés és leszbi-jelenet) de csak a jó ízlésesség határain belül, szerves részét képezve a történetnek.
(Angolórán néztük ma. Imádom az angoltanáromat.)

2011. március 6., vasárnap

Röviden a kézműves vásárról


Tegnap egy végül négy fős kis csoportban ellátogattunk a Kézműves vásárra, amelynek a négyszáz forintos belépője bőven megérte az árát, azt kell hogy mondjam. Belépéskor enyhe Con-hangulatom támadt, ami remek alapkedvnek bizonyult a körbenézéshez, ugyanis rengeteg féle-fajta kézművel és kreatív termékkel találkozhattunk, s még néhány ötletet is gyűjtöttem, melyeket szeretnék idővel megvalósítani.


Ami pedig a legjobb volt az egészben, hogy nem pusztán kiállítás és vásár volt, hanem -ugyan egy apróbb jelképes összegért cserébe, de- ki is lehetett próbálni nem egy technikát, mint például a tűzzománcolást, dekopázsolást, dróthajlítást, jelvénykészítést, vagy épp az agyagozást.
Ami a kínált portékákat illeti, rengeteg típusú áruval lehetett találkozni. Voltak fogyasztható termékek, mint csokoládé, méz, lekvár, sütemények, még alkohol is. Lehetett kapni ruhákat, kész ékszereket (drótból, gyöngyből, tűzzománcból, fémből, csontból, gyurmából, fonalból) valamint szinte minden technikához alapanyagot (festékeket, lakkokat, alapokat, gyöngyöket, anyagokat, csipkét). Játékok is voltak szépszerivel - anyagból, fából, kerámiából egyaránt, ahogy zenélésre alkalmas eszközök is, sőt, még nyilat is lehetett venni.


Illetve, aminek a legjobban örültem, hogy a kreatív emberek nagyjarésze elképesztően kedves volt =D
Példának okáért az egyik logikai játékokat árusító férfi volt nagyon ötletes és jópofa, akitől vettünk is egy nagyon egyszerű de akár jól kamatoztatható kis játékszert.
De a scrapbookos Mesi és Borka is eszméletlen aranyosak és kedvesek voltak, váltottunk velük is pár szót - s azt hiszem, alaposan szétnézek majd a házuk táján, ötleteket merítve a saját scrapbookomhoz. Illetve meséltek táborról is, ahol mindenki scrapbookozik - úgy kipróbálnám egyszer!
Illetve, akivel még alaposabban szóba elegyedtünk, az a Cleo-design-os hölgy volt, akitől egy gyűrűt is vettünk (csodaszép!) és mesélt nekünk a tanfolyamáról, illetve a táboráról nyáron, s kedvetkaptunk megismerni a dróthajlítást is alaposabban.
Valamint, a hennázó csajjal és a társával, akikkel karkötőket és fülbevalókat árultak, nagyon sokat beszéltünk, mivel a korábban vett egyszerű logikai játékot mondhatni rajtuk teszteltük.

Összességében azt kell, hogy mondjam, remek délutánt töltöttünk ott nézelődéssel. Velem hazajött egy nyílvessző, egy kis tábla kézművescsoki, egy gyönyörű gyűrű (drótból és gyöngyből) valamint egy kis csomag fekete kásagyöngy, amit eddig sehol nem láttam szinte, így kihagyhatatlan vétel volt.