Egyébként is, mikor rajzoltam, nem éreztem magam élőnek. Üres voltam, s ezt rajzoltam ki magamból. Így próbálom meg önmagamat gyógyítani manapság. =)
2010. november 6., szombat
Rajzocska
Egyébként is, mikor rajzoltam, nem éreztem magam élőnek. Üres voltam, s ezt rajzoltam ki magamból. Így próbálom meg önmagamat gyógyítani manapság. =)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Rajzművész vagy, vagy sem, ez nagyon ütős darab lett. =) Groteszk - gyönyörű és borzalmas. =)
VálaszTörlésA csontok nagyon jók lettek - külön meg kell dicsérnem ezt. =) A kulcscsont, ahogy egy szintben van és ott a különbség, milyen amikor bőr fedi és egyébként... A rajz rettentő arányos, szimmetrikus, amikért minden elismerésem és rajongásom a tiéd. =)
Kis rajzelemzés: a múlt meghalt, elsorvadt, felette az idő, a jövő viszont lehetőséggel telt, virágzó lehet. Örülök, hogy így rajzoltad meg és a "jövővel azonosítottad magad". =)
Nem érezted magad élőnek?
Örülök, ha tetszikX3 Mondjuk a csontokhoz használtam súgót - képet egy csontvázról - de mentségemre szóljon, első csont amit rajzoltamXD És néztem is, hogy milyen arányos lett O.o Pedig nekem elsőre túl... nyúlánknak tűnt O.o
VálaszTörlésIgazából tényleg kettősség volt a cél, tényleg múlt-jövő éllelO.o Te jó ég, Te látod a gondolataimat! Próbálok a jövővel azonosulni.
Teljesen üresnek éreztem magam, halottnak. Nem létezőnek mármár. Éreztem, hogy rajzolnom kell, hogy tudjam, igenis nem vagyok üres, és élek, létezem. Mondhatni, ékes bizonyítéka lett létemnek =)
Nem számít, hogy használtál-e hozzá valamit, vagy sem. =) Nem csökkenti a rajzod értékét. =)
VálaszTörlésA gondolataid nem látom, de sok mindenre rá tudok hangolódni. =) Vagy egyszerűen csak hasonlók vagyunk. =D
Azt hiszem, ez az érzés nekem sem idegen. Azt hiszem...