Japán Nyelvi Tábor 2010.

Program: JFB-MJOT Japán nyelvtábor 2010
Időpont: 2010. 07. 12-16. (H-P)
Helyszín: Tan Kapuja Buddhista Főiskola

Mit is csináltunk?

• Japán nyelv tanulása
  5 nap alatt nyolc darab, egyenként másfél órás nyelvóránk volt, ami hétfőn és pénteken egyet-egyet, a többi napon peddig kettőt jelent - szerdán közvetlen egymás után.
  A tanárnőnk Matsuura Yoriko sensei volt, egy fiatalos, kedves hölgy, aki kicsit tudott magyarul, és egy kicsit többet angolul. Egyébként, csak nekünk volt anyanyelvi tanárnőnk a négy csoport közül.
  A csoportunkban - és úgy a táborban is - elég magas volt a külföldi vendégek száma. Nálunk négy horvát volt, de még egy horvát és két olasz biztosan volt a táborban.
  És igen, Tune-on és rajtam kívül is voltak tavalyi arcok a csoportban - Ági, Mihály, és Klára - csüt-péntek kivételével.
• Kultúrális programok
  Számunkra ez két shodou és két sushi órát jelentett.
  Első Shodou óránkon megtanultuk az alapvonásokat, hogyan és miként kell, valamint "kifestő" segítségével kanjizgattunk. Ezt magyarnyelvű tanár tartotta, egy enyhe angol tolmácsolással - a horvátok, ugye...
  Második ilyen óránkon már egy szabadon választott kanjit gyakoroltunk, majd négyzet alakú kartonra kellett szépen ráfesteni, egy origami-darabkát felragasztani, és kaptunk rá MJOT-s pecsétet is, így már hivatalos a kalligráfiánkX3 Ezt a japán fotós hölgy tartotta, és itt már kellett kézzel is tintát csiszatolnunk... amit vártam, be kell valljamXD
  A sushi-s órákat Gotou-sensei tartotta nekünk. Első órán normál sushit csináltunk, egy adagot magunknak és egyet a vendégeknek... /ebédre a többieknek/ Míg a másodikon már hana-sushi készült, és tök szép lett. /Ilyenkor bánom kicsit, hogy nekem a sushi mint olyan nem fekszik.../ De második sushi-n kaptunk evőpálcikát, szépet-sajátot! X3
• Ebéd
  Első és negyedik napon ebédre sushi volt, második és ötödik napon curry-s rizs, harmadnak meg internacionális ebéd volt olasz pizzával, horvát töltöttpaprikával, magyar gulyáslevessel, és japán rizsgombóccal, azt hiszem. Úgyhogy idén az étkeztetésre is fordított a szervezőség figyelmet.
• Tai-chi
  Hát igen... kedd és péntek között minden reggel fél kilenctől kilencig tai-chi volt, szokott helyen, szokott Marci-sannal.
  Amit ezúttal csak néztem - először is, én csak fáradtabb voltam tőle tavaly és kedden isXD Másodjára meg utolsó két napban már a lét is fájó volt, nemhogy mozogni hozzáXD Ellenben ültömből jól meg lehetett figyelni a dolgokat... *khm*
• Szabad programok
  Nihonja / MJOT: Japán bazár, ahol volt sushialapanyag, ételdolgok, tálkák, kalligráfiaecset és tinta, origamipapír, könyvek, kendők, legyezől, evőpálcika, japán shoujo-antológiák... minden, ami szemszájnak ingere. /Haza is jött velem végül egy toll (400,-), egy ecset (600,-), egy doboz tinta (500,-), két csomag origamipapír (2x400,-), hat Ribon (5x20,-), három könyv (3x0,-), egy újság (0,-), egy tál (500,-), egy tálcácska (500,-), egy kistálka(800,-) meg Tune kapott tőlem egy kis fekete japán teakiöntőt (800,-).
  Ezen kívül elvileg volt filmvetítés, zazen, dinnyetörő, városnézés, karaoke, yukata-próba és kézművesség...

Személyes véleményem a táborról az, hogy tavaly kisebb és barátságosabb közeg volt jelen, változatosabb programokkal, felszabadultabb hangulattal. Ehhez viszonyítva idén rengeteg külföldi volt, többen voltunk alapból, nagyon klikkesedett volt a közösség, egyszínűbb a délutáni program, arról nem is beszélve, hogy itt a fél nap helyett vagy másfél, két nap kellett a hangulat feloldódásához...
Illetve, hogy mintha kicsit kevesebb lett volna az anyanyelvi vendég a táborban, aki részt vett volna az oktatásban is. Tavaly volt simán olyan 6-8 vendég az öt nap alatt, most pedig volt Makino-san, Reika-san, Maki-san, a kakkoii bishi... és még egy nő. Plusz a kalligráfiás hölgy, meg Gotou sensei, ami így még mindig nem üti meg a tavalyi mennyiséget.
A térigény ezúttal azonban nagyobb volt - nemcsak a tavalyi, de idén már a főépületet is használatba vettük két teremmel, ha jól tudom. Ami nem volt baj persze, mert itt voltak ilyen kis édes-aranyos egyszemélyes asztallapos-székek... ami megkönnyebbítette a tanulást.
Szervezettebb is volt, azt kell hogy mondjam. Jól kitalált, zökkenőmentesebb, odafigyelőbb volt. Csak ne lett volna a két nyelvóra között a kultúrprogram - mire belejött az ember, ért véget az egyik - és délután már senkinek sincs kedve gondolkodni...
De határozottan kellemes volt, főleg miután összeszokott az "animés" csoport Eszter, Tune, Péter, Mihály, és az én jelenlétemmel. Onnantól határozottan jobb volt a hangulat. /Egyébként a képen is ez a formáció látható./
Összességében kellemes egy hét volt, mind a nyelvtudásom, mind a kultúrtudásom, mind a szemem számára.