Hangszeren játszani

Valamikor régen - hat évvel ezelőtt - még én magam is játszottam hangszeren. Annak idején három évet tanultam hegedűlni, amit a magam módján szerettem is, de abbahagytam.
Nem tartottam különösen hasznosnak, főleg azok után, hogy nem a hegedű volt álmaim hangszere. Az a zongora lett volna, ám anyagi okokból az a lehetőség akkor idehaza fel sem merült. Fuvolára pedig nem vettek fel, így kizárásos alapon maradt nekem a hegedű, amit három év tanulás után abbahagytam.
Megbántam. Na, nem akkor, hanem most, évekkel később.

Minap apu megkért, hogy játszak neki. "Már nem tudok", feleltem először. Végül addig erősködött, mígnem elővettem a hegedűt, a kottákat és a kottaálványt. Nem kért sokat, csak annyit szeretett volna, hogy játszak neki "Kis karácsony, nagy karácsony"-t. Én pedig játszottam.
Engem is meglepett, hogy még nem felejtettem el mindent. Nem azt mondom, hogy a legszebb előadás volt amit valaha adtam, de apunak nagyon tetszett, sírt örömében. S ezért megérte. Utána felhívta a mamát, s mondta, hogy játszak neki is. Ő is sírt, annyira meghatotta.
Nem is tudom, éreztem-e valaha ennyire, hogy megérte tanulni. Boldoggá tehettem vele két szerettemet, s ez engem is boldoggá tett.

Mivel mostanában amúgy is felmerült benem, hogy újra elkezdet hegedűn tanulni, azt hiszem ez a 2011-es év egyik listapontja lesz. =)

Filmajánló: Ajkamon lakat

Cím: Ajkamon lakat
Angol cím: Little Secrets
Rendezte: Blair Treu
Év: 2002
Műfaj: amerikai családi film.
Hossz: 93 perc

Ismertető:

A tizennégy éves Emily talpraesett kislány, tudja, hogyan kell pénzt csinálni. Egyedülálló szolgáltatást kínál a környék gyerekeinek, némi aprópénz fejében megőrzi a titkaikat, vagy éppen tanácsokat osztogat a rászorulóknak. Márpedig titok akad bőven, hiszen nincs lurkó, aki ne tenne rossz fát a tűzre. Emily találkozik az új szomszédjuk csemetéjével, Philippel. Hamarosan összebarátkoznak, és egy idő után Emily megosztja vele a titkát. Az ártatlan játéknak, olcsó pénzszerzésnek indult akció azonban egyre komolyabbá válik, amikor Emily ráébred arra, hogy milyen előre nem látott következményekkel jár mindez. Az ő titka is veszélybe kerül.

Személyes vélemény:

Imádom. Már minimum négyszer láttam, és nem tudom megunni. Adott egy nagyon szimpatikus és kedves lány, akibe belezúg a szomszéd újfiú, akinek adott egy helyes, enyhén "rosszfiús" cukifiú bátyja aki bejön a kedves lánynak, aki egy karmesterbe szerelmes, ugyanis a lányka nagyon jól játszik hegedűn, és a célja elsőhegedűsnek lenni egy zenekarban. Mindehhez adjuk rengeteg titkot, mindenkinek minimum egyet, s esélyt a titkok kiderülésére - s máris megvan a film fő konfliktusa. Ami persze kisebb bajjal ér véget, de akkor jönnek a fiúk, megoldják az egyik bajt, majd a terészet a másikat...

Igen, nem egy túlbonyolított film, de épp emiatt lehet szeretni. Kezdődik valahol és értelmesen ér véget is, nem hagy kérdőjelet, remekül felépített történet. A színészi játékra szintén nem lehet panasz, ráadásul a karakterek nagyja is eszméletlenül realisztikus és imádnivaló lett. A zene... az pedig mindent visz. Mivel az egyik alapszál a hegedűs lány, gyönyörű dalokat hallhatunk a film alatt. Ráadásul a romantika is kellőképp a helyén van=)

Úgyhogy ajánlom mindenkinek,aki szereti az aranyos történeteket komolyzenével fűszerezve =)

Filmajánló: Holdhercegnő

Cím: Holdhercegnő
Angol cím: The Secret of Moonacre
Rendezte: Csupó Gábor
Írta: Elizabeth Goudge
Hossz: 103 perc
Műfaj: családi-kalandfilm - fantasy
Év: 2008

Ismertető:

A 13 éves Maria kénytelen hátrahagyni addigi fényűző életét, hiszen örökségül csupán adósságot, és egy réges-régi könyvet kapott édesapjától. A könyv azonban nem mindennapi. Egy titokzatos, ősrégi történetet mesél el, amelyből Maria előtt két család viszálykodása elevenedik meg: a Merryweather és a De Noir családok között folyik a harc a Hold varázsgyöngyeiért. A kislány, ahogy egyre jobban belemélyed a történetbe, úgy döbben rá, hogy Holdfölde veszélyben van.

Személyes vélemény:

Ez az a mese, amire szüksége volt a lelkemnek. Gyönyörű tájak (magyar kastély!), kellemes zenék, észbontó ruhák, érdekes történet, egykét csinos fiatalember... erre a könnyed kis történetre volt szükségem. Nem mondom, hogy kidolgozás-ügyileg egy remekmű, inkább pusztán kellemes, külön világa van, aminek a gondolatában egyszerűen elvesztem. Könnyed, élvezhető estimese felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt =)

Karácsonyi Ajándékaim

Ma délelőtt ide is eljutottam - kibontottam a karácsonyi ajándékaimat, amik szépen gyűltek az elmúlt egy hónap folyamán. Mondanom se kell, így egyben eszméletlen nagy ajándéktömegről beszélhetek, ugyanis rengeteg ember gondolt rám idén, amit ezúton is szeretnék megköszönni! Azokn ajándékokat, amelyek elfogyasztandó formában érkeztek meg, sajnos nagyjarészt már megettem, így azokról nem kerül fel fénykép, de minden másról igen!

A sort a lolik ajándékaival kezdeném, akiktől rengeteg-rengeteg szebbnél szebb ajándékot kaptam! Cchantól egy dekupázsolt kis dobozkát kaptam, ami nagyon aranyos. IchiGo-tól egy aranyos, rózsamintás békás... nem tudom pontosan mit, de tündéri! Lianitól egy kézzel díszített képkeretet, benne egy fenomenálisan jó képpel, aminek rövid időn belül helyet fogok találni, igérem! Kriszchantól és Sakurától szaloncukrot kaptam, ami elfogyott^^" Nanától kaptam gyönyörű levelezőlapot, borítékkal, és aranyos kis figurahajtogatásos papírt, amiket fel fogok avatni, amint lehetX3 Valamint Sayuichitől egy gyönyörű órát kaptam, valamint rózsamintás díszítőmatricát, egy nagyon szép hajcsatot és egy karkötőt. Imádom őketX3
Nagyon szépen köszönöm mindannyiotoknak! =')

Folytatnám az osztálytársak illetve barátnők ajándékaival. Attól, aki húzott (Csaba), kaptam egy swarowski-köves karkötőt. Dorinától egy pár cicás, Gabitól egy pár fekete-vörös-gyöngyös fülbevalót kaptam, mindkettő gyönyörű =) Francitól egy kis hűtőmágneskét kaptam valamint egy lilamacskás kulcstartót, Brigitől pedig grapefruitos fürdősót és csokit. Demitől cédét kaptam és szép papírokat, Évitől muffinokat nagyon aranyos kézzel varrt muffinkával, Hannától mézeskalácsot, Rékától sütit, Bercsitől aranyos kis hűtőmágnest, Vandától szaloncukrot, valamit Brigi és Zsófi közösen meglepett egy kellemes kis énekelgetéssel 22.-én, ami mellé kaptam sütit és egy tündéri rotringot is.
Köszönöm mindannyiuknak!

A sort azzal folytatnám, hogy Tadeshitől és Tune-tól mit kaptam. Mindketten olyan ajándékkal leptek meg, hogy a szavam is elállt néhány pillanatra, ugyanis amit tőlük kaptam, az... az valami fenomenális! Tadeshi azzal a színházi látcsővel lepett meg, amit kinéztem magamnak Vaterán - lehet, hogy nem működőképes s csak alkatrésznek lenne jó... de beleszerettem. Nézegettem a többit is, de nem hatottak meg, csak ez az egy darab - így mikor nemrég láttam, hogy valaki elvitte, nagyon elszomorodtam, de reméltem, hogy jó otthonra lelt... és hát végül nem nálam végezte? ImádooomX3 Tune szintén hasonló tájakon mozgott ajándék-ügyileg, ő is olyasmit adott, amit Vaterán kinéztem magamnak, s amibe első látásra beleszerettem - egy gyönyörű hajkefét, amit meglátva a lélegzetem is elakadt. Emellé kaptam szép kis díszecskét ami már a fánkon lóg, valamint egy kézzel készített füzetecskét, amiben nagyon szép idézetecskék vannak, imádomX3
Mindkettőtöknek nagyon, nagyon, nagyon köszönöm! =')

Illetve, végezetül az apucitól és magamtól kapott ajándékot mutatnám meg. Apuval megegyeztünk, hogy korábbi évek mintájára idén is én megveszem az ajándékot, ő kifizeti, s eljátszuk, hogy meglepődök mikor kibontom. Így is lett - egy Dyras hajvasalót és hajsütővasat kaptam, 2in1 funkciós, és az előző hajvasalómmal ellentétben (amit elkért majd karácsonyra megkapott az unokahúgom) ennek az egész felülete forró, amit egy csúnya piros folt bizonyít a homlokomon. Sikeresen megsütöttem a homlokomat is, nem volt elég egyenes.
A magam ajándéka pedig inkább lélektani jelentőséggel bír - egy új frizurát kaptam. Évek óta nagyon hosszú hajat akarok - s ennek ellenére most vagy tíz centit levágattam, valamint frufrut vágattam magamnak - ilyen frufrum legutóbb negyedikben volt, s akkoriban utáltam. Azóta bebeszéltem magamnak, hogy hülyén állna ez, s hogy túl lányos - de mivel eldöntöttem, hogy lánynak akarok kinézni, belevágtam ebbe. Ezáltal egy újabb lépcsőfokot tettem meg az áhított változás felé - lányosabb hajam van, ami szerintem egész jól áll.
Reszkess világ, lassan de biztosan elérem azt az állapotot, amiben létezni akarok - a testi és lelki egyensúly, a boldogság állapotát.

Filmajánló: A kismadár

Cím: A kismadár
Eredeti címe: The Miracle Worker
Rendezte: Nadia Tass
Forgatókönyvet írta: Monte Merrick és William Gibson
Hossza: 120 perc
Besorolása: amerikai filmdráma
Év: 2000

Rövid Ismertető:

Helen Keller (Hallie Kate Eisenberg) halmozottan hátrányos lány, akit kezelhetetlen állapota miatt szülei teljesen elzárnak a külvilágtól. Helen csupán dührohamaival képes kommunikálni és ezért szülei már az intézeti elhelyezésén gondolkoznak. Ekkor lép be az életükbe Anne Sullivan (Alison Elliott), a gyengén látó tanárnő, akiben megvan a beleérző képesség és a türelem kellő elegye, hogy Helent visszahozza ebbe a világba. A szülők eleinte ellenzik a tanárnő módszereit, ám hamarosan meglepve tapasztalják a bámulatos eredményt.

Személyes vélemény:

A történet megható és tanító jellegű is. Tanít a tanulásról, az érzelmekről, a világnézetről, az akaratról és a türelemről. Megmutatja, milyen szánalom és lemondás van Helen szüleiben, s mekkora tudásvágy van a kislányban magában, milyen nehezen talál rendes értékrendet magának a féltékeny bátyj, s hogy milyen könnyen megszereti a tanítónő a kislányt, akinek a helyzete még számára is mármár menthetetlennek tűnik.

A történet maga számomra nagyon jó volt, a színészi játék pedig ritka jó.

Igazából nem tudom leírni azt az érzést, amit ez a film váltott ki belőlem. A szívem szorult belé miközben néztem, együtt voltam dühös a szereplőkkel, a film végén pedig könnyetem örömömben.

Csak ajánlani tudom a filmet, szerintem igazi műalkotás - érdemes egyszer megnézni, ha az ember vevő a drámaiságra =)

Boldog Karácsonyt!

Boldog Karácsonyt szeretnék kívánni mindenkinek, aki olvassa a blogomat, vagy csak erre járt!

Karácsonyi Ajándékok

Nem szeretem a reklámokat. Egyre-másra azzal tömik az ember fejét, hogy karácsonyra minél drágább és nagyobb dolgot kell venni a másiknak. A tévében, a rádióban, az utcai plakátokon mindenütt ez van - s lassan már rosszul vagyok ettől.

Ezidáig én is gyakran vettem ajándékokat a szeretteimnek. De soha nem nagy vagy drága dolgokat - apróságokat, hogy kifejezzem, szeretem őket, fontosak nekem.

Viszont arra is emlékszem, hogy kisgyerekként kézzel csináltam ajándékot apunak és anyunak. Nem volt miből vennem, így csináltam valami nem épp szép dolgot - de nem ez volt a lényeg. Kézzel, szeretettel készült, csak nekik. Másnak nem volt olyanja. Én pedig mindig büszke voltam erre.

Idén elhatároztam, hogy a Karácsonyomat úgy alakítom, ahogy én szeretném. A kapott ajándékokat nem bontom ki karácsonyig - ha csak az ajándékozó nem szeretné. Ezen felül a tágabb baráti köröm számára kézzel készített ajándékokat adok - többnyire fülbevalókat vagy karkötőket. 

Mindegyikkel egyenként megszenvedtem amit kiadtam a kezeim közül, ráadásul személyre szabottan próbáltam összeállítani az ajándékcsomagocskákat. Ugyanis elvem, hogy egy apró csomag legalább három dolgot tartalmazzon - még ha abból egy a kísérő csoki is. Persze nem azt mondom, hogy csak kézzel készített ajándékot adtam, mert volt amit vettem, de legtöbbször kézzel készített dologról van szó.

Valamint, megfogadtam, hogy ha lemegy a karácsonyi szezon, jövő karácsonyig nem fogok kézzel ajándékot csinálni. Az elmúlt időszakban a kiadott 15 ajándékban a vett elemek felett használtam zsugorfólia-technikát, hímzést, karkötőcsomózást és gyöngyfűzést. És mondanám, hogy egy évre kiéltem a kreatív ötleteimet, de nem így van.

Csak az az egy probléma van, hogy én nem hordok annyi ékszert mint amennyit kedvem lenne megcsinálni...

Sőt, azt hiszem, át fogok állni a kézzel készített ajándékokra, ugyanis sokkal többet fejeznek ki mint megvásárolt tömeg-gyártott drága társaik. Személyesebb ajándék.

Egyébként is, a Karácsony nem a nagy és drága ajándékokról szól, hanem a szeretetről. <3

December negyedikei karácsonyi meet

Elnézést, hogy csak most írok róla, de eddig csúnyán el voltam havazva.

A meetre majdnem full-fehérben mentem, össz-vissz a harisnyám volt fekete - ugyanis ki akartam próbálni, milyen lehet shiroként. Régóta szerettem volna már egy ilyen összeállítást, csak eddig nem bírtam elképzelni magamon.

A meeting nem volt rossz, rengeteget beszéltem sokakkal és érdekes dolgokról.
Az egyetlen dolog, amiben kifogásom volt - nem a szervezés miatt - az a karácsonyi ajándékok kiosztása volt.
Az, hogy Nana kérése mellett is sokan idő előtt kiosztották az ajándékokat, valamint hogy a zacskók környékén megálltak beszélgetni mikor volt aki még kirakta az ajándékokat.
Tudom, bennem van a hiba, de szerintem azért meg lehetett volna várni és időben kiszórni az ajándékokat, s visszajönni =S
Ettől eltekintve nagyon jó volt azért a találkozó, kaptam is pár ajándékot, és már alig várom, hogy kibonthassam őketX3 Amivel Karácsonyig várhatok =)
(szép lassan gyűlnek ám itthon az ajándékokX3)